Kétegyháza Békés megye délkeleti részén fekvő nagyközség, a legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak.
A térség már az Árpád-kor után benépesült, az első írásos emlék 1412-ben szól először Kétegyházáról, amelyben Fövélyesi Siket Elek a falu egy részét adományként megkapja. Később Maróthy János macsói bán tulajdona révén a Gyulai Váruradalom részévé vált. A török időkben a falu Zaránd vármegyéhez tartozott, majd a Gyulai Vár fennhatósága alá került, s 1686-ban a tatárok elpusztították. A falu a XIX. század elejétől az Almásy-család birtokába kerül, akik 1804 után a település népességének egyharmadát kitevő magyar lakosságot telepítettek a faluba. 1800-1812 közötti mértani falurendezés során alakult ki a község mai arculatát meghatározó széles, hosszú, valamint a merőlegesen keresztező utcák rendje.
Az Almásy grófok egykori romantikus stílusú parkkal övezett kastélyában 1952-ben indult meg a középiskolai oktatás: a szakmunkásképzés során egyidejűleg több mint kétszázan sajátítják el a mezőgazdasági gépismereteket, képzik a gazdaasszonyokat, a leendő falusi vendéglátókat, az iskola erdélyi vendégtanulókat is fogadott.
Az Almásy kastélypark területén található a Gép fejlődéstörténeti Gyűjtemény működő mezőgazdasági gépekkel. A másik nagy jelentőségű művelődési érték a Kétegyházi Román Tájház, amelyet a XIX. században épült, népi lakóházból alakítottak át múzeummá. A román nemzetiségek életét mutatja be, Magyarország egyetlen román tájháza.
Immár több éve nagy sikerrel rendezik meg településen nyaranta a Kétegyházi Kulturális Napok rendezvénysorozatot, amelyet 2007 nyarától Pogácsa Fesztiválnak neveznek. A helyi vadásztársaság külföldi vadászokat is fogad, a közeli Steigerwald Lovas iskola és Tanyamúzeum elsősorban német és osztrák vendégeket csábít.
http://www.ketegyhaza.hu/