Generációk tudása...
...halmozódik fel minden egymást követő civilizációban. A közösség együtt többet tud és többet ér, mint az egyének külön-külön. De mindig vannak olyan kiemelkedő személyiségek, akik valami emlékezeteset alkotnak. A legendás örökség pedig apáról fiúra, öregről fiatalra, nemzedékről nemzedékre száll.
Szorgos kezek építették Gyulán a stratégiai védművet, a gyulai várat. Leleményes szlovák telepesek folyón úsztatott, erdélyi fenyőtörzsekből ácsolt cölöpökre emelték új hazájuk templomát Békéscsabán, mely ma Magyarország legnagyobb evangélikus temploma. Orgonája vasárnaponként a luteránus lélek szólama. Időtálló jelkép az egykori víztorony Orosháza-Gyopárosfürdőn, ami ma kilátóként és helytörténeti bemutatóhelyként működik. Szarvason a Bolza-kastély impozánsan magasodik a Holt-Körös partján. A mezőhegyesi Ménesbirtok ma is Monarchia-miliőt áraszt.
De hogy a jövőnek is legyen mit örökölnie, az emberi kéz ma is épít: a Szarvasi Vízi Színház a könnyed-színvonalas nyári kultúra szentélye, Békéscsabán a Csabagyöngye Kulturális Központ egész évben előadásokkal, kiállításokkal, egyszóval élettel van teli.
Az épített örökség mellett nem kevésbé értékes a szellemi hagyaték továbbélése. Munkácsy Mihály, egykori csabai asztalosinas, később világhírű festőművész - univerzális örökség. A szolid békési hímzés - fehér alapon fehér mintákkal - a tiszta lélek kifejezője. A szintén békési fonott kosarakkal háziasszonyok ezrei járnak a piacokra világszerte. Gyomán a Kner család nyomdakultúrát teremtett, Gyula nagy szülötte, Erkel Ferenc pedig himnuszt és nemzeti operát adott Magyarországnak. Utóbbit nem csak zenébe öntötte hanem egyúttal kőbe is faragta, hisz nevéhez fűződik a budapesti Operaház megteremtése.
Az elődök kézjegye tetten érhető a műemlékeken, kiállítóhelyeken, a legendákban és az alkotóműhelyekben pedig egyenesen életre kel. Békés megyei néprajzi kiállítás látható például a lőkösházi Bréda-kastélyban.
