Újszalonta Békés megye legkisebb települése, lakosságának száma 140 fő alatti. A történelmi Magyarország idején Nagyszalonta tanyavilágához tartozott. A Trianoni határok meghúzásakor Romániához csatolták, azonban 1922-ben egy határrendezés folytán visszakerült Magyarországra.
1924-től önálló település, Nagyszalonta névvel. A Bécsi döntés után-mivel Arany János szülővárosa ismét Magyarországhoz került-kapta a falu az Újszalonta nevet, melyet azóta is visel.
A település az 1940-es évek végéig megtartotta a XVIII. században kialakult szerkezetét, hisz azon kevés települések közé tartozott, melynek nem volt „belterülete”.
Az 50-es évek nagy változást hoztak a falu életében mind gazdasági, mind kulturális szempontból. Tsz-t szervezetek, állami gazdaságot létesítettek. Ekkor az állandó lakosok száma megközelítette a 600 főt.
A 60-as években Újszalontát is elérte a falusorvasztó politika, mely során megszűnt az állami gazdaság, az itt dolgozók elköltöztek. Ez magával vonta a gazdasági, kulturális hanyatlást is.
1976-ban megszüntették Újszalonta önállóságát, Kötegyán községhez csatolták. A rendszerváltás után a helybéliek kiharcolták, hogy ismét önálló lehessen a falu, az itt lakók dönthessenek saját sorsukról.
A település egyetlen látni valója az a református templom, amelynek építését a rendszerváltás után kezdte el a helyi önkormányzat több pályázati lehetőséget és a református egyház segítségét igénybe véve. Korábban csak harangláb volt Újszalontán található. Az új református templom elkészült, avatása 2000 év őszén volt.
http://www.bekesbihar.hu/ujszalonta/