Okány község Békés megye észak-keleti részén, a megyeszékhelytől 45 km-re található.
Múltját, történelmét, sorsának alakulását 1220-tól, II. András király idejéből származó írott forrásbeli első említésétől lehet nyomon követni.
Az Árpád kortól 1950-ig Bihar megyéhez, jelenleg pedig Békés megyéhez tartozik.
A Sebes-Kőrös hordalékából épült partvonulat kedvező feltételeket kínált az ősi megtelepülőknek az árvízmentes kiemelkedéssel közvetlenül a víz partján, sőt egy hatalmas - Kiss-Sárrétnek nevezett - vadakban, halakban gazdag vízi világ szélén.
A települést észak és nyugat felől összefüggő nádtenger, erek, lápok zárták el; dél és kelet felől is csak vízfolyásokon keresztül lehetett megközelíteni.
Az itt élők ősei kemény munkával, nagy áldozatok révén, a mocsarak lecsapolásával jutottak lakóhelyhez.
Látnivalói:
Schwarcz-nagykastély, a 19. században épült, ma szociális otthon.
Schwarcz-kiskastély, a 19. században épült, ma iskola.
Nyárilak, a 20. sz. elején épült, ma vaskereskedés.
A református templom.
A településen átfolyó legdélibb Sebes-Körös holtág.
A partiumi határárok a vésztői úton.
Zsidótemető és holokauszt-emlékmű (1988), Határ u.
http://www.okany.hu/