A fiatal, 6000 lakosú kisvárosban nagyszámú német és román nemzetiség él. Nemzetiségi kultúrájuk nagy értéket hordoz magában. A város életében az egyik legjelentősebb esemény a kétévente augusztusban megrendezésre kerülő Elekiek Világ találkozója, melynek keretében háromnapos rendezvény sorozatra gyűlnek össze a II. Világ háború után kitelepített és a világban szétszóródott elekiek.
Látnivalók:
Római katolikus templom
A templom alapkőletétele 1796-ban történt. Új templom építése azért vált szükségessé, mert a régit kinőtte az egyházközség. Az új templomot a régi köré építették úgy, hogy a régi mindaddig állva maradt, amíg az új el nem készült. Így az új templomot olyan nagyra építették, hogy a régi elférjen benne. A templom elkészülte után néhány évvel süllyedni kezdtek az oldalfalak, ezért 1819-ben a téglaboltozatot deszkaboltozattal váltották fel, mivel ez sokkal könnyebb volt. A torony 47 méter magas, és 1902-ben látták el a ma is látható vörösréz sisakkal. A templomot 1904-ben két oldalhajóval bővítették, így nyerte el a ma is látható alakját. A templom barokk stílusban épült, műemlék épület, és a település legfontosabb jelképe. A templom védőszentje Sarlós Boldogasszony.
Országos emlékhely a németek kiűzetésének emlékére:
2001 augusztusában az országban egyedülálló szoborkompozíciót avattak Eleken, ami emléket állít a százezreket keserűen érintő kiűzetésnek. Az emlékművet a Szegeden élő Kligl Sándor szobrászművész készítette. Az ötfigurás szoborkompozíció hátteréül egy magas, jellegzetes sváb ház homlokzatát szimbolizáló fal áll.
Római katolikus temető, kálvária, sírkőkert:
A római katolikus temetőben látható a szépen felújított kálvária.
Nemzetiségi tájházak:
Kiemelkedő a német nemzetiség tájház, amelynek egy régi polgári ház ad helyet. A "Leimen Házban" berendezett tájszobák, közösségi helyiségek és iroda szolgálják a német hagyományok ápolását.
Hasonló módon, gazdagon berendezett tájszobával várja a látogatókat és szolgálja a közösségi életet a román nemzetiségi tájház.
http://www.elek.hu/