Városok

Kedves városok Békés megyében

Battonya

Battonya történetének kezdetei a magyarok honfoglalása (i.sz. 986) előtti időkre nyúlnak vissza. A 15. század közepén a mai város területén öt település volt, jórészük Hunyadi János fejedelem tulajdonában állott. A település mai elrendezését 1808-ban bécsi mérnökök tervezték. 1839-ben Battonya mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott.

Látnivalók:

- Korona szálló

- Római katolikus templom

- Evangélikus templom

- Román ortodox templom

- Szerb ortodox templom

- Molnár C Pál Emlékház és Képtár

(Molnár C. Pál, Battonya szülötte, a XX. századi magyar festészet Európa hírű mestere, szentek, szép nők és lovak festője.)

- Strandfürdő (termálvízzel)

(Forrás: battonya.hu)

Békés

A Kettős-Körös bal partján fekvő Békés a megye névadó városa. Jó természetföldrajzi helyzetének (folyó, jó termőföld) köszönhetően a neolitikum óta folyamatosan lakott terület. Megyeszékhely, ispánsági vár és főesperesség székhelye is volt. A 15. században a Maróti család birtoka, majd 1566-ban, Gyula várának elfoglalásával Békés is török kézre került, akik palánkvárat építettek a városban. 1695-ben Gyula várával együtt Békés is felszabadult, a megye kincstári birtok lett. 1720-ban egész Békés megye királyi adományként Harruckern János György kezébe került, a később oly jellemző tanyás települési mód is erre az időszakra vezethető vissza. A 18. század végén örökösödés révén Békés és környéke a Wenckheim grófok kezébe került. Állandó veszedelmet jelentett a Körös és mellékvizeinek áradása. Békés megőrizte kisvárosi hangulatát, s a túlzott iparosodás elmaradása következtében romlatlan természeti értékei teszik ma is vonzóvá.

Látnivalók:

- Jantyik Mátyás Múzeum

- Békés-Tarhosi Zenei Napok (Kodály, nagy magyar zeneszerző emlékére, aki az itteni zeneiskolában tanított.)

- Református Műemléktemplom

- Madzagfalvi Napok (rendezvény szeptember első felében)

- Békési Pálinkafőzde és Vasúttörténeti Park (a békési szilvapálinka regisztrált magyar specialitás, azaz hungarikum)

- Kosárfonó Műhely

- Békési Tájház, Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelyével

- Dánfoki Üdülőközpont a Kettős-Körös partján (faházak, kemping, szabadstrand, vízi sportok, rendezvények)

- Duzzasztó (ipari műemlék)

- Kishajókikötő, kajak- és csónakbérlés a duzzasztónál

- Kitűnő horgászhelyek

(Forrás: bekesvaros.hu)

Békéscsaba

A késő bronzkortól kezdve lakott település. Az 5. században a hunok, később a gepidák uralták, akiket az avarok győztek le a 6. században. A magyar honfoglalók a 10. században érkeztek a Körösök vidékére. Csaba első említése 1332-ből való. A Csaba személynév a török eredetű „ajándék” szóból származik.

A 16. században a szultánnak adóztak a helyiek. A török háborúk idején a környék elnéptelenedett. A város újraalapítása Harruckern János György nevéhez fűződik. A 18. században postaállomás lett. A 19. században a lakosság lélekszáma meghaladta a 22 ezret és a főbb utak metszéspontjába került. Az első gőzmozdony 1858. október 25-én pöfögött be a csabai "indóházba". A vasút megépülése igen sokat jelentett, létrejöttek az első üzemek (textilipar, nyomda, bútorgyár, malmok, kocsigyártó műhelyek, majd később betongyár). Csaba gazdagodott, arculata megszépült. Az 1. világháborút a város megszenvedte, a 2. világháború nagyobb katonai eseményei elkerülték.

1950-ben Békéscsaba lett a megyeszékhely, a lakosság száma 42 ezerről 65 ezerre emelkedett. Békéscsaba napjainkban Békés megye egyik legdinamikusabban fejlődő városa.

Látnivalók:

- Jókai Színház, az Alföld első kőszínháza

- Élővíz-csatorna, partján szoborsétány

- Széchenyi-liget, benne ökoturisztikai látogatóközpont

- Fiume Hotel

- Városháza (homlokzatát Ybl Miklós tervezte)

- Evangélikus Nagytemplom és Kistemplom

- Szlovák Tájház

- Gabonamúzeum

- Árpád Fürdő

- Csaba Park (tematikus park a csabai kolbász jegyében)

- Repülőtér (sportrepülés, sétarepülés, ejtőernyő)

- Munkácsy Mihály Múzeum és Emlékház (a híres magyar festő árvasága gyermekéveit Békéscsabán töltötte)

Rendezvények:

- Városházi Esték (június)

- Zenei Ifjúsági Találkozó (augusztus)

Csabai Kolbászfesztivál (október)

(Forrás: bekescsaba.hu)

Dévaványa

Jellegzetes alföldi település, a Körös és a Berettyó által határolt síkságon fekszik. A település évezredek óta lakott, első írásos emlékei az 1330-as évekből valók. Dévaványának a török időktől nevezik a települést (16. század).

Dévaványa legjelentősebb értéke a természeti környezet, határában terül el a "második Hortobágy": hatalmas, gyógynövényekkel teli ősgyep, természetvédelmi terület.

Látnivalók:

- Túzokrezervátum

- Vadászat

- Strandfürdő

- Református Templom

- Katolikus Templom

- Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény

(Forrás: devavanya.hu)

Doboz

Békéscsabától 13 km-re, a Kettős-Körös partján fekszik. Közigazgatásilag hozzá tartozik Szanazug, ahol a Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásánál népszerű üdülőtelep alakult ki.

Az ősfákat rejtő dobozi kastélypark 1979. óta természetvédelmi terület.

Az 1863-ban épült magtárépület Ybl Miklós, híres magyar építész kiemelkedő alkotása, agrártörténeti műemlék.

(Forrás: doboz.hu)

Füzesgyarmat

Békés megye északi részén, Békéscsabától 60 km-re, Debrecentől 75 km-re fekszik a 6200 lakosú kisváros, Füzesgyarmat.

A város Békés megye legrégebbi lakott települései közé tartozik.

Füzesgyarmat idegenforgalma jelentős, mivel áldásos hatású gyógyvízzel rendelkezik. A Kastélypark fürdőt évente 100-120 ezer ember látogatja. A fürdő területén motel található, a szomszédban 3-csillagos szálloda (Gara Hotel) és kemping.

Látnivalók:

- Galambos Hintókészítő Műhely és Kocsimúzeum

- Füzesgyarmati Lovas Napok

- Református Templom

- Unitárius Templom

- Tájház

(Forrás: fuzesgyarmat.hu)

Gyomaendrőd

A Hármas-Körös bal partján fekszik, amely Békés megye egyik legszebb vízpartja. A települést 16 holtág szeli át. A városban gyógy- és strandfürdő található.

Gyomaendrőd fiatal település, 1982-ben jött létre Gyoma és Endrőd nagyközségek egyesülésével, de mindkét településrész a legrégibb idők óta lakott.

Látnivalók:

- Kner Nyomdaipari Múzeum

- Endrődi Tájház

- Liget Gyógy- és Strandfürdő

(Forrás: gyomaendrod.com)

Gyula

A Fehér-Körös folyó bal partján fekszik.

Gyula Magyarország egyik legkedveltebb üdülővárosa, Békés megye turisztikai központja. 1970 óta fontos közúti határátkelőhely Románia felé. A gyógyvizéről híres fürdőváros kellemes klímájával, árnyas parkjaival, nyugalmával ideális hely a pihenéshez, melyet gazdag kulturális örökség tesz még vonzóbbá. Gyulán született Erkel Ferenc, híres magyar zeneszerző, a magyar himnusz zeneszerzője, a nemzeti opera műfajának megteremtője. Szülőháza ma múzeum (Erkel Ferenc Emlékház).

Látnivalók:

- Gyulai Vár – 600 éves gótikus síkvidéki téglavár

- Gyulai Várfürdő – 1985. óta gyógyhely

- Gyulai Várszínház

- Szabadtéri rendezvények, fesztiválok a várkertben

- Békés Megyei Levéltár

- Erkel Ferenc Emlékház

- Ladics Ház

- Százéves Cukrászda eredeti berendezéssel és cukrászmúzeummal, naponta friss, historikus fantázianevű süteményekkel, tortákkal, melyek válogatott alapanyagokból készülnek.

(Forrás: gyula.hu, visitgyula.com)

Kondoros

A 44-es főút mentén fekszik, Szarvastól délkeletre.

Az első magyar király, Szent István uralkodása idején alakult, 1241-ben a tatár pusztítás elsodorta. A 15. század közepén jelentős településnek számított, a török összeírások 70 portát jegyeztek fel. A törökdúlás után báró Harruckern János György kapta meg adományként.

Látnivalók:

- Kondorosi Csárda, melyhez Rózsa Sándor, a puszták betyárjának legendája fűződik.

Rendezvények:

- Kondorosi Betyárnapok

(Forrás: kondoros.hu)

Lőkösháza

Látnivalók:

- Vásárhelyi-Bréda kastély, mely felújítása után Békés megyei néprajzi kiállítással, étteremmel, a Föld forgását mutató Focault-ingával és egyedülálló fényfestéssel várja a látogatókat.

- Lőkösházán él és alkot Corvus Kora Róbert festőművész, aki történelmi témájú táblakép-sorozatot alkot.

(Forrás: lokoshaza.hu, bredakastely.hu)

Mezőberény

A közel 12 ezer lakosú kisváros Békéscsabától 20 km-re található.

Mezőberény már a kőkorszakban is lakott hely volt. Az Árpád-korban a mai település helyén Berény nevű falu állt, mely a török hódoltság idején elpusztult. Az elhagyott település 1723-tól települt újra, szlovák, német és magyar lakosokkal. Mezőberény fontos Petőfi emlékhely, mivel a legnagyobb magyar költőt rokoni és baráti szálak fűzték a városhoz.

Látnivalók:

- Bodoki Károly Vízügyi Múzeum

- Orlai Petrich Soma Múzeum (néprajzi gyűjtemény, Holocaust-emlékmű)

- Wenckheim-Fejérváry kastély

- Termálfürdő

(Forrás: mezobereny.hu)

Mezőhegyes

A középkori Mezőhegyest a török háború elpusztította, azonban később újjászületett.

A Habsburg-birodalom lóállományát megviselték a háborúk. II. József császár elfogadta Csekonics József kapitány javaslatát: birodalmi ménest kell alapítani.

A mezőhegyesi pusztán császári rendeletre 1784-ben megkezdődött a katonai ménes létrehozása. A mezőhegyesi ménes mindmáig fontos tenyészbázis, híres lófajtája a nóniusz.

Látnivalók:

- Centrál Étterem

- Zabsilótornyok

- Postakocsi Állomás

- Diadalív

- Kocsimúzeum

- Fedeles lovarda

- Békás-tó (horgásztó)

- Óriás platánfa

(Forrás: mezohegyes.hu)

Orosháza

Békés megye második legnagyobb és egyben legiparosodottabb városa, de a mezőgazdaság szerepe is jelentős.

A környéken talált régészeti leletek igazolják, hogy a város és térsége már az újkőkorban lakott volt, de az első írásos emlék 1466-ból származik. A mai város története a vidék 18. századi újratelepülésével kezdődik, mikor a Tolna megyei Zombáról evangélikus hitük miatt elüldözött jobbágyok vették birtokukba az orosházi pusztát.

Látnivalók:

- Evangélikus Templom

- Darvas József Irodalmi Emlékház

- Szántó Kovács János Múzeum (várostörténeti kiállítás)

- Városi Képtár

- Petőfi Művelődési Központ

- Kútmúzeum (Magyarországon az egyetlen)

- Rágyánszki Arborétum

- Történelmi Emlékpark

- Modern főtér

- Orosháza-Gyopárosfürdő – élmény- és gyógyfürdő, üdülőhely

Rendezvények:

- Európai Kenyérünnep

- Lovas bajnokságok

- Fesztiválok

Gasztronómiai nevezetesség: kenyér és libamáj

Orosháza központjától 3 kilométerre, természetvédelmi területen, a Gyopáros-tó partján található Gyopárosfürdő „Az Alföld gyöngye”-ként ismert üdülőhely, ahol gyógyászati és egészségmegőrző központ is működik. A vendégek szállásigényét szállodák, üdülőházak és kemping szolgálják.

Gyopárosfürdő jelképe az egykori víztorony, jelenleg Panoráma kilátó, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tórendszerre. Ez a kilátó ad otthont a Gyopáros történetét bemutató állandó kiállításnak is.

(Forrás: oroshaza.hu, gyoparosfurdo.hu)

Pusztaottlaka

Pusztaottlaka település Békés megye délkeleti részén található.

A község területe a Békési-hát kistájon, a Maros hordalékkúpon, ármentes síkságon terül el.

A településen működik a Likefest Park, ahol egy vadaspark és állatsimogató található. Itt ősi magyar háziállatok mellett kenguruk, struccok, egyéb egzotikus állatok is várják az érdeklődőket.

Sarkad

Sarkad város Békés megye északkeleti részén, a Fekete-Körös jobb partján, a román határ mentén helyezkedik el. A megyeszékhelytől 30, Gyula városától 16 kilométerre található.

A hajdúváros legismertebb nevezetessége a város központjában álló, 1867-ben újjáépült, kilenc különleges fatornyáról nevezetes református templom. A Márki Sándor helytörténeti-múzeumban régészeti kiállítás mutatja be a népvándorlás korát, a honfoglalás és török kori népek tárgyi emlékeit.

(Forrás: sarkad.hu)

Szabadkígyós

A település már a honfoglalás korában lakott volt. Az első írásos adat 1398-ból származik.

Szabadkígyós nevezetessége az Alföld legnagyobb és legszebb kastélya, Ybl Miklós, híres magyar építész alkotása. A megbízó, Wenckheim Krisztina kérésére a kastélyt az év napjaival megegyező számú, azaz 365 ablak díszíti.

A település melletti tájvédelmi körzet ritka sztyeppnövényeket rejt.

(Forrás: szabadkigyos.hu)

Szarvas

A Körös-mente, Szarvas, Békésszentandrás egy teljes hétre, de akár egy kéthetes nyaralásra is elég élményt, programot és látnivalót kínál a baráti társasággal, családdal vagy éppen párban érkezőknek. Aki már járt a környéken, de ennyi időt nem töltött itt egyben, annak érdemes hosszabb nyaralást terveznie, hogy semmit ne kelljen kihagynia. Akinek még nem volt alkalma bejárni a Körös-menti vidéket, annak idén nyáron ez kihagyhatatlan.

Látnivalók:

- Szarvasi Arborétum
- Mini Magyarország makettpark (Az ország egyetlen interaktív makettparkja)
- Történelmi Emlékút és Országközép
- Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark: A Körös-Maros Nemzeti Park központja
- Szarvasi Vízi Színház
- Katalin II. Sétahajó
- Szarvas szobor
- Evangélikus Ótemplom
- Tessedik Sámuel Múzeum
- Bolza-kastély
- Szárazmalom: Az ország egyetlen működő szárazmalma

Rendezvények:

- Aratónap
- Sport-és Vitaminnap: Békésszentandrás
- Sándor Tamás Emlékverseny
- Minden ami Szarvas, Rendezvény és Esküvő Kiállítás
- Népzenei fesztivál
- Szarvasi Szilvanapok

(Forrás: www.korosturist.hu)

Szeghalom

Békés megye északi részén, a Sebes-Körös és a Berettyó összefolyásánál fekszik. A folyók szabályozásakor levágott kanyarulatok szép kirándulóhelyek és kedvelt horgászparadicsomok.

Szeghalom hétezer éve lakott hely, Békés megye legrégebbi települése.

Látnivalók:

- Sárréti Múzeum

- Wenckheim-D’Orsay-kastély

- Kárász-kastély

- Római katolikus templom

- Református templom

- Várhelyi Ifjúsági Tábor (evező, lovas, kerékpáros túrák és táborok)

(Forrás: szeghalom.hu)

Tótkomlós

A kisvárost 1746-ban 80 szlovák ajkú, Rudnyánszki báró által idetelepített család alapította.

Látnivalók:

- Evangélikus templom

- Árpád-kori templom (Nagykopáncs)

- Szlovák tájház

- Komló szálló

- Rózsa gyógyfürdő

- túra útvonalak (lovaglás, kerékpáros, gyalogos)

- vadászati lehetőségek

(Forrás: totkomlos.hu)

Vésztő

Vésztő legnevezetesebb turisztikai látványossága a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely. A természetvédelmi területen régészek hétezer éves kultúra nyomaira bukkantak, valamint feltárták a Csolt nemzetség monostorának romjait.

Mágor-pusztán tanösvény vezet keresztül.

A Sinka István Emlékházban helytörténeti múzeum is helyet kapott.

(Forrás: veszto.hu)

Vissza

Szarvas

KÖRÖS-KÖRÜL KÖRÖS

A környék látnivalóinak és programjainak középpontjában a víz áll. Kevesen tudják, hogy a Holt-Körös Magyarország ötödik legnagyobb állóvize. A holtág 30 kilométeres hosszán strandolásra, horgászásra, evezésre, a holtággal párhuzamosan futó gát pedig kirándulásra, biciklizésre, futásra, kutyasétára egyaránt tökéletes és gyönyörű terep.

A vadregényes partok mentén haladó kenutúrák az ország legbiztonságosabb evezős kalandjait ígérik gyönyörű környezetben. Az országban egyedülálló, vízben álló mocsári ciprusok, a napsütésben sütkérező teknősbékák és a Holt-Körös gazdag élővilága a természetszerető kezdő és gyakorlott evezősöknek is egyedülálló élményeket kínál.

Aki a hajókázást evezés nélkül részesíti előnyben, a Katalin II. sétahajóval, Demeter István hajóskapitány – saját megfogalmazása szerint hajóvezető – szórakoztató idegenvezetése mellett hajózhatja be holtág szarvasi szakaszát.

Horgászoknak súgunk: a Szarvas, illetve Békésszentandrásnál húzódó Kákafoki- Bikazugi-holtág a környék legjobb horgászhelye. A holtágban jellemzően ponty, harcsa, csuka, dévérkeszeg és a huncut balin él legnagyobb számban.
A közvetlen vízparti bérelhető, jól felszerelt békésszentandrási (szarvasi) nyaralókhoz beetetett horgászhelyek, csónakok is tartoznak a legtöbb helyen, így bátran mondhatjuk, hogy a békésszentandrási és a szarvasi holtág igazi paradicsom a horgászok számára.

LÁTNIVALÓK A PARTON, A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG KÖZEPÉN
Szarvas a történelmi Magyarország közepe, amit a Szarvasi Arborétumtól néhány száz méterre található malom-emlékmű jelez. Aki fogékony a történelmi jelentőségű látnivalókra, annak legalább egyszer kötelező elzarándokolni ide.
Mivel Szarvas a történelmi Magyarország közepe, ez az a város, ahol néhány óra alatt egész Magyarországot bebarangolhatjuk: a Szarvasi Arborétumban található Mini Magyarország makettparkban, az ország egyetlen interaktív makettparkjában hazánk épített örökségének, emblematikus épületeinek minden apró részletében kidolgozott kicsinyített mása megcsodálható.
Az ország egyik legnagyobb arborétumában 2014-ben felépített makettpark a következő évben már Erdély, 2016-ban pedig Felvidék nevezetes épületeivel bővült. 2017-ben újabb -ezúttal már kárpátaljai- épületek, várak kicsinyített másai is megcsodálhatóak, melyek által több száz év történelmi hagyománya, építészete és neves eseményei elevenednek meg a szemünk előtt. Hazánk egyetlen interaktív makettparkjában, legendás állomásépületekről gombnyomásra indíthatóak a vonatok, hajók ringatóznak a mini Balatonon és a mini Dunán valamint zenével, harangjátékkal és sok más meglepetéssel várják a látogatókat a mini várak és templomok. A Mini Magyarország kisvonatai hazánk leghosszabb szabadtéri vasút-makett pályáján robognak a gyerekek és felnőttek örömére egyaránt.

A Szarvasi Arborétumban a látogatók előtt a közelmúltban nyitották meg a Parkerdő részt, amelybe egy kis fahíd vezet át, így az ország legnagyobb arborétumának 83 hektáros területében immár 65 hektárnyi látogatható. Az arborétum legendás pávái a párzási időszak után július-augusztusban veszítik el díszes farktollaikat, így akik ebben az időszakban érkeznek az arborétumba, ha szerencséjük van, emlékbe egy gyönyörű pávatollat is vihetnek magukkal. Az arborétumban folyamatosan szervezett családi, gyermekprogramok és nyári táborok közül az egyik legnépszerűbb a június 20-án rendezett éjszakai detektoros és éjjellátós bagoly- és denevérles.
A kert növényei közül a több mint 140 éves mamutfenyő az egyik legemblematikusabb, amelynek tavaly pezsgős koccintással ünnepelték a kerek évfordulóját, de sokat látott fa sok lánykérést is megélt már, amelyekre az órás mamutfenyő alatt került sor. A gyönyörű arborétum nem csak családi, csoportos, osztálykirándulások terepe, rendszeresen szerveznek itt esküvőket, esküvői fotózásokat is.
Aki Szarvason nyaral, érdemes megnéznie az ország egyetlen működő szárazmalmát, amelyben jeles napokon ma is szerveznek „látványőrléseket”. Augusztus 20-án például minden évben dolgozik a malom.
Szarvas egyik legkülönlegesebb és leghangulatosabb nyári programhelyszíne a Szarvasi Vízi Színház, mely minden év júniusában nyitja kapuját. Nyáron minden nap láthatnak itt színházi előadásokat a nyaralók, amelyek különlegességét az adja, hogy a Holt-Körösre nyúló színpad mögött a díszlet maga a Körös, a mocsári ciprusokkal, illetve a színházzal egyidős fahíddal. Aki Szarvason nyaral, a vízi színházi élményt ne mulassza el.
KÖRÖS-MENTI GASZTRO
A helyi tót és szlovák hagyományok a gasztronómiára is rányomják a bélyegüket. Aki itt jár, feltétlenül kóstolja meg a kapusznyikát, a túrós haluskát, tvarozsnyikát vagy a makovnyikát.
Természetesen a vízpart közelsége is meghatározó a helyi jellegzetességekben: a harcsatatár, a szarvasi halászlé, a haltöpörtyű mind a környék jellegzetes ételei.
A Körös-menti TDM facebook oldalán a Gasztrocsütörtökön minden héten új helyi receptet osztanak meg a követőkkel, már csak emiatt is érdemes csatlakozni az oldalhoz. Aki szeret úgy nyaralni, hogy ott eszik, ahol a helyiek, annak hasznos helyi gasztro titok: a péntek a környéken mindenütt Pacal-péntek. Akinek vonzódása van ehhez a karakteres ételhez, a helyiek készségesen útbaigazítják, hol pacalozzon pénteken.
A környék gasztronómiájának harmadik pillére a szilva: a szarvasi szilva hungarikum. Hozzá kapcsolódik a Dél-Alföld egyik legnagyobb gasztrokulturális rendezvénye, a Szarvasi Szilvanapok is, amelyen a programok mellett a békésszentandrási kézműves sörfőzde, a Szent András Sörfőzde szilvás söre, a szarvasi szilvapálinkák mellett az emblematikus szarvasi szilvalekvárok számtalan verzióját kóstolhatjuk meg, például a dióval, fokhagymával, de mindenképpen cukor hozzáadása nélkül készülő szilvalekvárokat is.
(Forrás: www.korosturist.hu)