VárosokMezőhegyes
Mezőhegyes hazánk délkeleti részén az országhatárhoz közel terül el. A középkori Mezőhegyest a török háború elpusztította, azonban egy későbbi török elleni európai összefogás következtében újjászületett. A Habsburg-birodalom lóállományát megviselték nem túl sikeres háborúi. A 18-19. századi hadviselés erőgépe a ló volt. Szükségessé vált a lóállomány felfrissítése. A reformer II. József elfogadta Csekonics József vérteskapitány javaslatát: birodalmi ménest kell alapítani. Területünk kedvező földrajzi adottságainak figyelembevételével esett a választás a kincstár csanád-aradi birtokára. Az alkalmatos pusztán császári rendeletre 1784-ben megkezdődött a katonai ménes létrehozása. 1785 tavaszán megindult az építkezés, egyidejűleg életbe lépett a belső kezelés. A ménesbirtokot katonák és a katonaállítás rendje szerint ide került legénység a hivatásos tisztek, családtagjaikkal népesítették be.
Az új Mezőhegyes kezdettől fogva magán viselte a tudatosan tervezett települési jelleget, és központjának kisvárosias vonásaival elütött az alföldi községektől. Első hullámban kis megszakítással az 1810-es évek elejére felépültek a ménesközpont, a kiszolgáló személyzet és a ménes épületei.1830 és 1832 között felépültek a Mezőhegyesre oly jellemző zabsiló tornyok, melyekből a mai napig 7 maradt fenn.
1875. január 1-étől a birtok, a katonai alkalmazottak helyett áttér a polgári személyek alkalmazására. Megkezdődik a mezőgazdasági bérmunkások tömeges beáramlása a környező pusztákról. Kialakul a Mezőhegyesre oly jellemző cselédvilág. 1876-ban Mezőhegyesre érkezik a 28 éves Gluzek Gyula. Az ő jószágigazgatósági ideje alatt emelkedik Mezőhegyes a világ vezető mezőgazdasági nagyüzemei közé. 1885-től az alkalmazottak újabb csoportja jelenik meg a településen. Első ízben alkalmaznak summásokat, szakmányosokat. Ezek az emberek főleg a felvidékről érkeztek, és fél évig dolgoztak a birtokon. 1883-ban érte el városunkat a vasút. Ez újabb lökést adott a fejlődésnek.1889-ben átadták a cukorgyárat, és kiépült a gazdasági vasút is.
Látnivalók:
Centrál Étterem: Mezőhegyes alapításának 100 éves jubileumára épült 1885-ben, a budapesti országos kiállításra, majd szálloda és tiszti kaszinó volt. Építészeti jelentősége, hogy az ország egyetlen megmaradt fagerendavázas szállodája. Három díszes belső terme van. A termek kazettás famennyezettel, fali lambériával készültek. Három öntöttvas korinthoszi oszlop áll az épületben. Faragott díszítést kapott a lépcsőház fölötti előtér. A bálteremben a zenekar részére faragott fakarzat készült. Fachwerkes oromzata mellett figyelemreméltó a díszes főbejárat feletti, óratoronnyal összekomponált, színes üvegű zárt erkély.
Zabsilótornyok: A helyiek csak bolondtoronynak nevezik. Az egyik az üzem előtt áll, a másik a belső területén található Jellegzetessége volt e tornyoknak, hogy egy zsák zab leeresztése az egész mennyiséget megmozgatta, szellőztette. Befogadóképessége egy ilyen épületnek 500 mázsa gabona volt.
Postakocsi-állomás és vendéglő: Szemben található az egykori postakocsi-állomás és vendéglő, melyet Hangai-háznak is neveztek a mezőhegyesiek, az egykori vendéglő bérlőjéről. Későcopf stílusú, Jung József tervei alapján épült 1789-ben. Mivel a kocsik fordulásához nagy teret kellett biztosítani, ezért áll hátrább, mint a központ többi épülete. Az épületbe belépve, középen volt a vendéglő, balról a posta és a postamester lakása, jobbról a bérlőlak. Az emeleten egy nagy terem és kilenc vendégszoba állt a vendégek rendelkezésére. A szállóvendégeken kívül főleg a katonák látogatták a vendéglőt, az egykori méneskari huszárok. „Civil” vendégnek nem is volt tanácsos mulatozás céljából betérni a vendéglőbe. Hasonló volt a reglama az ómezőhegyesi Csikós Csárdánál is, csak fordítva: ott a katonák nem voltak szívesen látott vendégek. Napjainkban a szakképző iskolához tartozik.
Északi diadalív: A ménesközpont eredetileg öt udvarból állt össze. Északi, középső, déli, nyugati és keleti udvarból. A diadalív Hild János munkája, 1807. körül épült, empire stílusú.
Kocsimúzeum: A hetes istálló déli részén lett kialakítva, a magyar fogatsport eszközei, kocsik, szánok, lószerszámok, kocsisruhák láthatók. Látható Mezőhegyes címere is, mely egy nonius mént ábrázol. A múzeumban egy Kölber-hintó is található.
Fedeles lovarda: A 20 m x 60 m-es, empire stílusú lovarda 1809-ben épült, Hild János terve alapján. Ez volt az ország első ilyen létesítménye, mely a mai napig is a lovak téli gyakorlását szolgálja. Ívpillérsoros oldalhomlokzata eredeti. Eredetileg a nyugati végén órás oromzata és kis huszártornya volt. Nyugati végében a nézők számára üvegezett, fűthető nézőteret létesítettek. A tetőn „szélló” mutatja a szélirányt. A tető alatt van elhelyezve a toronyóra, mely negyedóránként hangos óraütéssel jelezte az idő múlását. A lovarda falán látható a Kozma Ferenc-dombormű, mely Zala György szobrászművész alkotása.
Békás-tó: A Békás-tó a Mezőhegyesi Sporthorgász Egyesület kezelésében van, a mellette mesterségesen kialakított tórendszert magánvállalkozó üzemelteti.
Óriás platánfa: A ménesudvart 1819-ben indiai eredetű platánfákkal (Platanus occidentalis) telepítették be. Ezek megmaradt példánya ez a fa. Magassága 33 m, törzskerülete 4,5 m, lombsátra 900 m2-t fed le. Védett fa.
Éld át!
Bakancslista
Csobbanj!
Fürödni jó!
Fürdők Békés megyében
Gyógyulj a víz által!
Élményfürdőzés
Orvosi háttérrel rendelkező fürdők
Orvosi háttérrel rendelkező szálláshelyek
Lazító wellness
Szabadvízi strandok
Legendás örökség
Elődök kézjegye
Épített örökség
Természeti értékek
Agrár- és ipartörténeti emlékek
Kézművesség Békés megyében
Városi legendák
Kultúra és művészet
Értékek birodalma
Kulturális fesztiválok
Színházak
Múzeumok
Aranyecset: Munkácsy emlékek
Kortárs művészet
Körös körül kastélyok
Békés megye, a magyar Loire-völgy
Várak és kastélyok
Úri mulatság
Kalandpark, témapark
Mini Magyarország makettpark Szarvason
Pepi gróf kertje, a Szarvasi Arborétum
Kalandparkok Békésben
Gyalogtúra
Vándorbottal Békésben
Nyereg
Lovamat eloldom
Lovas túrák
Lovas rendezvények
Lovas oktatás
Lovas kocsikázás
Pedál
Kerékpározás Békésben
Kerékpáros szálláshelyek
Kerékpár-kölcsönzés és szerviz
Szervezett kerékpártúrák
Evező
Körösök hullámain
Vízparti szállás, táborhely
Kikötők, kölcsönzők
Vízi túra útvonalak
Szervezett vízi túrák
Sport
Sportlétesítmények
Edzőtáborozás
Sportrendezvények
Horgászat
Békés megye, a horgászparadicsom
Horgászvizek Békésben
Horgászjegy
Vízparti szállások
Hölgyprogram
Vadászat
Vadászidény
Vadásztársaságok
Szálláshelyek vadászoknak
Családdal érkezem
Hivatásturizmus
Konferencia és tréning
Csapatépítés
Business hotel
Fedezd fel!
Tájak
Városok
Emberek
Divat a magyar
Balogh Zsigmond, fafaragó
Békés megye néprajza
Híres szülöttek
Az építész, akiről kisbolygót neveztek el
Műemlékek
Műemlékek Békés megyében
A gyulai vár
Templomok
Ipartörténeti emlékek
Várak és kastélyok
Múzeum, kiállítás, tájház
Múzeumok Békés megyében
Tájházak
Kiállítóhelyek
Fürdők
Gyógyfürdők
Élményfürdők
Szabadvízi strandok
Gyógyüdülés
Gyógyszállodák
TB-támogatott gyógyászat
Egészségpénztári finanszírozás
Ajánlatok
Wellness üdülés
Wellness hotelek
Ajánlatok
Családi üdülés
Családi szállodák
Ajánlatok
Nemzeti Park
Körös-Maros Nemzeti Park
Túzokrezervátum Dévaványán
Gyalogtúrák
Szervezett túrák
Natúrpark
Körösök Völgye Natúrpark
Kerékpártúrák önállóan
Szervezett kerékpártúrák
Aludj rá!
Hotel 4*
Négycsillagos szállodák
Hotel 3*
Háromcsillagos szállodák
Gyógyhotel
Szállodák gyógyüdülésre
Wellness
Szállodák a wellness jegyében
Falusi szálláshely
Falusi szálláshelyek
Business hotel
Szállodák üzleti úthoz
Panzió
Családias panziók
Kemping
Vízparti ház
Kerékpárosbarát szállás
Vadászház
Lovas tanya
Találd meg!
Színpad, pódium
Jókai Színház, Békéscsaba
Gyulai Várszínház
Szarvasi Vízi Színház
Csabagyöngye Kulturális Központ, Békéscsaba
Étterem
Helyi termék
Helyi terméket árusító boltok
Impresszum
|