Városok

Kedves városok Békés megyében

Battonya

Battonya történetének kezdetei a magyarok honfoglalása (i.sz. 986) előtti időkre nyúlnak vissza. A 15. század közepén a mai város területén öt település volt, jórészük Hunyadi János fejedelem tulajdonában állott. A település mai elrendezését 1808-ban bécsi mérnökök tervezték. 1839-ben Battonya mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott.

Látnivalók:

- Korona szálló

- Római katolikus templom

- Evangélikus templom

- Román ortodox templom

- Szerb ortodox templom

- Molnár C Pál Emlékház és Képtár

(Molnár C. Pál, Battonya szülötte, a XX. századi magyar festészet Európa hírű mestere, szentek, szép nők és lovak festője.)

- Strandfürdő (termálvízzel)

(Forrás: battonya.hu)

Békés

A Kettős-Körös bal partján fekvő Békés a megye névadó városa. Jó természetföldrajzi helyzetének (folyó, jó termőföld) köszönhetően a neolitikum óta folyamatosan lakott terület. Megyeszékhely, ispánsági vár és főesperesség székhelye is volt. A 15. században a Maróti család birtoka, majd 1566-ban, Gyula várának elfoglalásával Békés is török kézre került, akik palánkvárat építettek a városban. 1695-ben Gyula várával együtt Békés is felszabadult, a megye kincstári birtok lett. 1720-ban egész Békés megye királyi adományként Harruckern János György kezébe került, a később oly jellemző tanyás települési mód is erre az időszakra vezethető vissza. A 18. század végén örökösödés révén Békés és környéke a Wenckheim grófok kezébe került. Állandó veszedelmet jelentett a Körös és mellékvizeinek áradása. Békés megőrizte kisvárosi hangulatát, s a túlzott iparosodás elmaradása következtében romlatlan természeti értékei teszik ma is vonzóvá.

Látnivalók:

- Jantyik Mátyás Múzeum

- Békés-Tarhosi Zenei Napok (Kodály, nagy magyar zeneszerző emlékére, aki az itteni zeneiskolában tanított.)

- Református Műemléktemplom

- Madzagfalvi Napok (rendezvény szeptember első felében)

- Békési Pálinkafőzde és Vasúttörténeti Park (a békési szilvapálinka regisztrált magyar specialitás, azaz hungarikum)

- Kosárfonó Műhely

- Békési Tájház, Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelyével

- Dánfoki Üdülőközpont a Kettős-Körös partján (faházak, kemping, szabadstrand, vízi sportok, rendezvények)

- Duzzasztó (ipari műemlék)

- Kishajókikötő, kajak- és csónakbérlés a duzzasztónál

- Kitűnő horgászhelyek

(Forrás: bekesvaros.hu)

Békéscsaba

A késő bronzkortól kezdve lakott település. Az 5. században a hunok, később a gepidák uralták, akiket az avarok győztek le a 6. században. A magyar honfoglalók a 10. században érkeztek a Körösök vidékére. Csaba első említése 1332-ből való. A Csaba személynév a török eredetű „ajándék” szóból származik.

A 16. században a szultánnak adóztak a helyiek. A török háborúk idején a környék elnéptelenedett. A város újraalapítása Harruckern János György nevéhez fűződik. A 18. században postaállomás lett. A 19. században a lakosság lélekszáma meghaladta a 22 ezret és a főbb utak metszéspontjába került. Az első gőzmozdony 1858. október 25-én pöfögött be a csabai "indóházba". A vasút megépülése igen sokat jelentett, létrejöttek az első üzemek (textilipar, nyomda, bútorgyár, malmok, kocsigyártó műhelyek, majd később betongyár). Csaba gazdagodott, arculata megszépült. Az 1. világháborút a város megszenvedte, a 2. világháború nagyobb katonai eseményei elkerülték.

1950-ben Békéscsaba lett a megyeszékhely, a lakosság száma 42 ezerről 65 ezerre emelkedett. Békéscsaba napjainkban Békés megye egyik legdinamikusabban fejlődő városa.

Látnivalók:

- Jókai Színház, az Alföld első kőszínháza

- Élővíz-csatorna, partján szoborsétány

- Széchenyi-liget, benne ökoturisztikai látogatóközpont

- Fiume Hotel

- Városháza (homlokzatát Ybl Miklós tervezte)

- Evangélikus Nagytemplom és Kistemplom

- Szlovák Tájház

- Gabonamúzeum

- Árpád Fürdő

- Csaba Park (tematikus park a csabai kolbász jegyében)

- Repülőtér (sportrepülés, sétarepülés, ejtőernyő)

- Munkácsy Mihály Múzeum és Emlékház (a híres magyar festő árvasága gyermekéveit Békéscsabán töltötte)

Rendezvények:

- Városházi Esték (június)

- Zenei Ifjúsági Találkozó (augusztus)

Csabai Kolbászfesztivál (október)

(Forrás: bekescsaba.hu)

Dévaványa

Jellegzetes alföldi település, a Körös és a Berettyó által határolt síkságon fekszik. A település évezredek óta lakott, első írásos emlékei az 1330-as évekből valók. Dévaványának a török időktől nevezik a települést (16. század).

Dévaványa legjelentősebb értéke a természeti környezet, határában terül el a "második Hortobágy": hatalmas, gyógynövényekkel teli ősgyep, természetvédelmi terület.

Látnivalók:

- Túzokrezervátum

- Vadászat

- Strandfürdő

- Református Templom

- Katolikus Templom

- Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény

(Forrás: devavanya.hu)

Doboz

Békéscsabától 13 km-re, a Kettős-Körös partján fekszik. Közigazgatásilag hozzá tartozik Szanazug, ahol a Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásánál népszerű üdülőtelep alakult ki.

Az ősfákat rejtő dobozi kastélypark 1979. óta természetvédelmi terület.

Az 1863-ban épült magtárépület Ybl Miklós, híres magyar építész kiemelkedő alkotása, agrártörténeti műemlék.

(Forrás: doboz.hu)

Füzesgyarmat

Békés megye északi részén, Békéscsabától 60 km-re, Debrecentől 75 km-re fekszik a 6200 lakosú kisváros, Füzesgyarmat.

A város Békés megye legrégebbi lakott települései közé tartozik.

Füzesgyarmat idegenforgalma jelentős, mivel áldásos hatású gyógyvízzel rendelkezik. A Kastélypark fürdőt évente 100-120 ezer ember látogatja. A fürdő területén motel található, a szomszédban 3-csillagos szálloda (Gara Hotel) és kemping.

Látnivalók:

- Galambos Hintókészítő Műhely és Kocsimúzeum

- Füzesgyarmati Lovas Napok

- Református Templom

- Unitárius Templom

- Tájház

(Forrás: fuzesgyarmat.hu)

Gyomaendrőd

A Hármas-Körös bal partján fekszik, amely Békés megye egyik legszebb vízpartja. A települést 16 holtág szeli át. A városban gyógy- és strandfürdő található.

Gyomaendrőd fiatal település, 1982-ben jött létre Gyoma és Endrőd nagyközségek egyesülésével, de mindkét településrész a legrégibb idők óta lakott.

Látnivalók:

- Kner Nyomdaipari Múzeum

- Endrődi Tájház

- Liget Gyógy- és Strandfürdő

(Forrás: gyomaendrod.com)

Gyula

A Fehér-Körös folyó bal partján fekszik.

Gyula Magyarország egyik legkedveltebb üdülővárosa, Békés megye turisztikai központja. 1970 óta fontos közúti határátkelőhely Románia felé. A gyógyvizéről híres fürdőváros kellemes klímájával, árnyas parkjaival, nyugalmával ideális hely a pihenéshez, melyet gazdag kulturális örökség tesz még vonzóbbá. Gyulán született Erkel Ferenc, híres magyar zeneszerző, a magyar himnusz zeneszerzője, a nemzeti opera műfajának megteremtője. Szülőháza ma múzeum (Erkel Ferenc Emlékház).

Látnivalók:

- Gyulai Vár – 600 éves gótikus síkvidéki téglavár

- Gyulai Várfürdő – 1985. óta gyógyhely

- Gyulai Várszínház

- Szabadtéri rendezvények, fesztiválok a várkertben

- Békés Megyei Levéltár

- Erkel Ferenc Emlékház

- Ladics Ház

- Százéves Cukrászda eredeti berendezéssel és cukrászmúzeummal, naponta friss, historikus fantázianevű süteményekkel, tortákkal, melyek válogatott alapanyagokból készülnek.

(Forrás: gyula.hu, visitgyula.com)

Kondoros

A 44-es főút mentén fekszik, Szarvastól délkeletre.

Az első magyar király, Szent István uralkodása idején alakult, 1241-ben a tatár pusztítás elsodorta. A 15. század közepén jelentős településnek számított, a török összeírások 70 portát jegyeztek fel. A törökdúlás után báró Harruckern János György kapta meg adományként.

Látnivalók:

- Kondorosi Csárda, melyhez Rózsa Sándor, a puszták betyárjának legendája fűződik.

Rendezvények:

- Kondorosi Betyárnapok

(Forrás: kondoros.hu)

Lőkösháza

Látnivalók:

- Vásárhelyi-Bréda kastély, mely felújítása után Békés megyei néprajzi kiállítással, étteremmel, a Föld forgását mutató Focault-ingával és egyedülálló fényfestéssel várja a látogatókat.

- Lőkösházán él és alkot Corvus Kora Róbert festőművész, aki történelmi témájú táblakép-sorozatot alkot.

(Forrás: lokoshaza.hu, bredakastely.hu)

Mezőberény

A közel 12 ezer lakosú kisváros Békéscsabától 20 km-re található.

Mezőberény már a kőkorszakban is lakott hely volt. Az Árpád-korban a mai település helyén Berény nevű falu állt, mely a török hódoltság idején elpusztult. Az elhagyott település 1723-tól települt újra, szlovák, német és magyar lakosokkal. Mezőberény fontos Petőfi emlékhely, mivel a legnagyobb magyar költőt rokoni és baráti szálak fűzték a városhoz.

Látnivalók:

- Bodoki Károly Vízügyi Múzeum

- Orlai Petrich Soma Múzeum (néprajzi gyűjtemény, Holocaust-emlékmű)

- Wenckheim-Fejérváry kastély

- Termálfürdő

(Forrás: mezobereny.hu)

Mezőhegyes

A középkori Mezőhegyest a török háború elpusztította, azonban később újjászületett.

A Habsburg-birodalom lóállományát megviselték a háborúk. II. József császár elfogadta Csekonics József kapitány javaslatát: birodalmi ménest kell alapítani.

A mezőhegyesi pusztán császári rendeletre 1784-ben megkezdődött a katonai ménes létrehozása. A mezőhegyesi ménes mindmáig fontos tenyészbázis, híres lófajtája a nóniusz.

Látnivalók:

- Centrál Étterem

- Zabsilótornyok

- Postakocsi Állomás

- Diadalív

- Kocsimúzeum

- Fedeles lovarda

- Békás-tó (horgásztó)

- Óriás platánfa

(Forrás: mezohegyes.hu)

Orosháza

Békés megye második legnagyobb és egyben legiparosodottabb városa, de a mezőgazdaság szerepe is jelentős.

A környéken talált régészeti leletek igazolják, hogy a város és térsége már az újkőkorban lakott volt, de az első írásos emlék 1466-ból származik. A mai város története a vidék 18. századi újratelepülésével kezdődik, mikor a Tolna megyei Zombáról evangélikus hitük miatt elüldözött jobbágyok vették birtokukba az orosházi pusztát.

Látnivalók:

- Evangélikus Templom

- Darvas József Irodalmi Emlékház

- Szántó Kovács János Múzeum (várostörténeti kiállítás)

- Városi Képtár

- Petőfi Művelődési Központ

- Kútmúzeum (Magyarországon az egyetlen)

- Rágyánszki Arborétum

- Történelmi Emlékpark

- Modern főtér

- Orosháza-Gyopárosfürdő – élmény- és gyógyfürdő, üdülőhely

Rendezvények:

- Európai Kenyérünnep

- Lovas bajnokságok

- Fesztiválok

Gasztronómiai nevezetesség: kenyér és libamáj

Orosháza központjától 3 kilométerre, természetvédelmi területen, a Gyopáros-tó partján található Gyopárosfürdő „Az Alföld gyöngye”-ként ismert üdülőhely, ahol gyógyászati és egészségmegőrző központ is működik. A vendégek szállásigényét szállodák, üdülőházak és kemping szolgálják.

Gyopárosfürdő jelképe az egykori víztorony, jelenleg Panoráma kilátó, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tórendszerre. Ez a kilátó ad otthont a Gyopáros történetét bemutató állandó kiállításnak is.

(Forrás: oroshaza.hu, gyoparosfurdo.hu)

Pusztaottlaka

Pusztaottlaka település Békés megye délkeleti részén található.

A község területe a Békési-hát kistájon, a Maros hordalékkúpon, ármentes síkságon terül el.

A településen működik a Likefest Park, ahol egy vadaspark és állatsimogató található. Itt ősi magyar háziállatok mellett kenguruk, struccok, egyéb egzotikus állatok is várják az érdeklődőket.

Sarkad

Sarkad város Békés megye északkeleti részén, a Fekete-Körös jobb partján, a román határ mentén helyezkedik el. A megyeszékhelytől 30, Gyula városától 16 kilométerre található.

A hajdúváros legismertebb nevezetessége a város központjában álló, 1867-ben újjáépült, kilenc különleges fatornyáról nevezetes református templom. A Márki Sándor helytörténeti-múzeumban régészeti kiállítás mutatja be a népvándorlás korát, a honfoglalás és török kori népek tárgyi emlékeit.

(Forrás: sarkad.hu)

Szabadkígyós

A település már a honfoglalás korában lakott volt. Az első írásos adat 1398-ból származik.

Szabadkígyós nevezetessége az Alföld legnagyobb és legszebb kastélya, Ybl Miklós, híres magyar építész alkotása. A megbízó, Wenckheim Krisztina kérésére a kastélyt az év napjaival megegyező számú, azaz 365 ablak díszíti.

A település melletti tájvédelmi körzet ritka sztyeppnövényeket rejt.

(Forrás: szabadkigyos.hu)

Szarvas

A Körös-mente, Szarvas, Békésszentandrás egy teljes hétre, de akár egy kéthetes nyaralásra is elég élményt, programot és látnivalót kínál a baráti társasággal, családdal vagy éppen párban érkezőknek. Aki már járt a környéken, de ennyi időt nem töltött itt egyben, annak érdemes hosszabb nyaralást terveznie, hogy semmit ne kelljen kihagynia. Akinek még nem volt alkalma bejárni a Körös-menti vidéket, annak idén nyáron ez kihagyhatatlan.

Látnivalók:

- Szarvasi Arborétum
- Mini Magyarország makettpark (Az ország egyetlen interaktív makettparkja)
- Történelmi Emlékút és Országközép
- Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark: A Körös-Maros Nemzeti Park központja
- Szarvasi Vízi Színház
- Katalin II. Sétahajó
- Szarvas szobor
- Evangélikus Ótemplom
- Tessedik Sámuel Múzeum
- Bolza-kastély
- Szárazmalom: Az ország egyetlen működő szárazmalma

Rendezvények:

- Aratónap
- Sport-és Vitaminnap: Békésszentandrás
- Sándor Tamás Emlékverseny
- Minden ami Szarvas, Rendezvény és Esküvő Kiállítás
- Népzenei fesztivál
- Szarvasi Szilvanapok

(Forrás: www.korosturist.hu)

Szeghalom

Békés megye északi részén, a Sebes-Körös és a Berettyó összefolyásánál fekszik. A folyók szabályozásakor levágott kanyarulatok szép kirándulóhelyek és kedvelt horgászparadicsomok.

Szeghalom hétezer éve lakott hely, Békés megye legrégebbi települése.

Látnivalók:

- Sárréti Múzeum

- Wenckheim-D’Orsay-kastély

- Kárász-kastély

- Római katolikus templom

- Református templom

- Várhelyi Ifjúsági Tábor (evező, lovas, kerékpáros túrák és táborok)

(Forrás: szeghalom.hu)

Tótkomlós

A kisvárost 1746-ban 80 szlovák ajkú, Rudnyánszki báró által idetelepített család alapította.

Látnivalók:

- Evangélikus templom

- Árpád-kori templom (Nagykopáncs)

- Szlovák tájház

- Komló szálló

- Rózsa gyógyfürdő

- túra útvonalak (lovaglás, kerékpáros, gyalogos)

- vadászati lehetőségek

(Forrás: totkomlos.hu)

Vésztő

Vésztő legnevezetesebb turisztikai látványossága a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely. A természetvédelmi területen régészek hétezer éves kultúra nyomaira bukkantak, valamint feltárták a Csolt nemzetség monostorának romjait.

Mágor-pusztán tanösvény vezet keresztül.

A Sinka István Emlékházban helytörténeti múzeum is helyet kapott.

(Forrás: veszto.hu)

Vissza

Gyomaendrőd

Gyomaendrőd, a Körösök ölelése

Gyomaendrőd csendes, nyugodt alföldi kis település, mely az ország dél-keleti régiójában, Békés megyében található. A 16 holtág által körülölelt, 14 ezer lakosú várost évről évre egyre többen keresik fel egyedülálló természeti és kulturális értékeinek köszönhetően. Az ország legtisztább vizű folyójaként ismert Hármas-Körös partján fekvő település egy kellemes, hangulatos és barátságos környezetben, új élményeket jelentő látnivalókkal és attrakciókkal, továbbá színes programkínálattal és kikapcsolódási lehetőséggel várja az idelátogatókat.

A fiatal település, mely Gyoma és Endrőd 1982-es egyesülésének eredményeként született és 1989 óta város, kiváló példája annak, miként hangolhatóak össze a régi idők örökségei mai modern világunk igényeivel. Az idelátogatók közül mindenki megtalálhatja az általa kedvelt kikapcsolódási formákat. A várost körülölelő holtágak árterei, a folyó vadregényes vízi világa felejthetetlen élményekkel teli túraajánlatokat kínál szárazföldön és vízen egyaránt. A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Hármas-Körös árterében egy 26 km hosszú túraútvonal biztosítja a gyalogos, kerékpáros és lovas kikapcsolódási lehetőséget, míg a holtágakon a gyönyörű napfelkelte vagy naplemente kíséretében nyílik lehetőség a madárvilág megfigyelésére. Az aktív és kalandvágyóbb látogatók számára a motorcsónakos, kenus vagy a sárkányhajós élménytúrák gondoskodnak a szabadidő izgalmakkal teli eltöltéséről.

A túrák fáradalmainak levezetésére és a feltöltődésre kínál kellemes pihenési lehetőséget az Erzsébet ligetben, parkosított zöld környezetben található Liget Gyógyfürdő és Kemping, melynek 62 °C-os termálvizét 1960-ban nyilvánították gyógyvízzé. A gyógyvíz idült reumatikus, köszvényes bántalmak, ideggyulladások, baleseti utókezelések, nőgyógyászati és egyéb betegségek kezelésére, ivókúra esetén gyomor- és bélrendszeri bántalmak, epehólyag és májgyulladás ellen, valamint inhalációs alkalmazás során orrmelléküreg gyulladások, felső légúti hurutok ellen igen jó hatású. A gyógyfürdő mellett a Hármas-Körös és a Templom-zugi holtág szabadstrandjain is lehetőség van a felüdülésre.

Közvetlenül a Templom-zugi holtág mellett kialakított Bárka Látogatóközpontban a Körösök szabályozását, élővilágát, a halászat történetét ismerhetjük meg interaktív, játékos módon. Az udvaron lévő tóban víz alatti kamerával lehet nyomon követni a vízi életet, míg a gasztro sarokban megkóstolhatjuk a körösi halételeket és halkülönlegességeket. Azok, akik szeretik maguk kifogni az alapanyagot, horgászhatnak a városhoz tartozó 16 kül- és belterületi holtágakon. Attól függően, hogy állóvízben vagy folyóvízben horgászunk, másfajta lehetőségeink vannak. Általánosan elmondható, hogy a hazai fajok nagy része előfordul a vizekben: ponty, amur, busa, harcsa, süllő, keszeg, kárász.

A város központjában egy felújított iskolai épületben kapott helyett a település másik látogatóközpontja, a Körös Látogatóközpont, ahol „Az esőcsepptől a Körösig” című állandó kiállítás interaktív elemekkel teszi valamennyi korosztály számára világossá és színesebbé a vízzel kapcsolatos természettudományos és technológiai témákat. Az udvaron kialakított biopiacon egész évben helyi termelők és kézművesek termékeivel találkozhatunk, és míg a felnőttek pihennek, nézelődnek vagy egy jó kávé mellett élvezik a színpadi műsorokat, addig a gyerekek önfeledten játszadozhatnak a gyermekjátszótéren és játszóházban.

Az igazi kalandorok nem hagyhatják ki a település helyi védettség alatt álló természeti környezetében kialakításra került több mint 1000 méter hosszú Erzsébet ligeti tanösvény bejárását sem, ahol az erdők, ligetek szintjeinek sajátos világa tárul a szemünk elé. A tanösvény sajátossága, hogy nemcsak földön, hanem vízen és a „levegőben” is bebarangolható. Az igazán bátrak pedig a 15 méter magas kilátó üveg kilépőjéről tekinthetnek rá a ligetre és annak környezetére. A kilátó lábánál bérelhető csónakkal körbeevezhetjük a vízi tanösvényt, ahol közelről figyelhetjük meg a vízi madarak életét. Esti szórakozásként a holtág vízére nyúló rendezvénytéren a gyomaendrődi nyári esték programsorozatát élvezhetjük.

Gyomaendrőd fiatalos lendületét tükrözik a városban évente megrendezésre kerülő, immáron nagy hagyományokkal rendelkező fesztiválok is. A nemzetközi látogatottságnak örvendő májusi Sajt- és Túrófesztiválon igazi kézműves sajtkészítők sajtkülönlegességeit kóstolhatjuk meg, míg augusztusban a Volkswagen Bogártalálkozó alkalmával felvonuló „bogarakban” gyönyörködhetünk. Szintén visszatérő rendezvényeink közzé sorolhatjuk a Halfőző Versenyt, a Suttyomba Népzenei Fesztivált vagy a novemberben megrendezésre kerülő Disznótoros és Böllérpálinka Versenyt. A rendezvények alkalmával helyi táncosok, zenészek, együttesek és további tehetséges helyi fellépők gazdagítják az amúgy is színes programkínálatot. A legismertebb helyi együttesek között tarthatjuk számon a Kner Táncsport Egyesületet, a Körösmenti Táncegyüttest, a Rumba Táncsport Egyesületet és a Színfolt Mazsorett Csoportot.

Gyomaendrőd kulturális kínálata a település értékes társadalmi-történelmi hagyományainak köszönhetően az ezen ismeretekre szomjas látogatók igényeit is csillapítani képes. A város néprajzi és helytörténeti hagyományait mutatja be az 1864-ben épült, műemléki védettség alatt álló gazdaházban kialakított Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény. A tájházban a régi paraszti világ tárgyi emlékei láthatóak. A város egyik legszebb épülete Kner Imre neobarokk stílusú egykori lakóháza, melyben 1970 óta az ország egyetlen nyomdaipari múzeuma, a Kner Nyomdaipari Múzeum működik. A múzeumban megismerkedhetünk az 1882-ben alapított világhírű Kner Nyomda történetével és a Kner család munkásságával. A múzeummal szemben található a Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény Városi Képtár, ahol a gyomai születésű Vidovszky Béla festményei mellett, a párizsi éjszakák festőjeként tisztelt Corini Margit képei, valamint Pásztor János szobrai és Illéssy Péter grafikái tekinthetők meg különféle időszaki kiállítások mellett.

A városban számtalan köztéri alkotás látható, úgy mint az endrődi városrészen lévő Hősök terének szobra és műemlékei: az I. és II. világháborús emlékművek, az 1935-ös endrődi csendőrsortűz emlékhelye, valamint az 56-os forradalom emlékére állított kopjafa. A gyomai városrészt díszíti a Református Templom kertjében felállított Hősi halottak emlékműve, a Szabadság téren álló Országzászló, Szökőkút vagy a korábban Városházának helyett adó épület. Érdemes megtekinteni és végigsétálni a Hősök útjának hársfasorán is, melyet a Kner család ültetett a II. világháborús gyomai hősök emlékére. A Hantoskerti termálkút vize jelenti a helyiek éltetőerejét, míg a Kner Emléktéren láthatjuk „A Tudás kútja” csobogó kutat, mely ugyancsak a Kner család szellemi örökségét szimbolizálja.

Gyomaendrőd gazdag vallási életének kiemelkedő színterei a település templomai. Az endrődi városrész fő ékessége a Szent Imre Katolikus Templom, melynek a műemlékként nyilvántartott ülőpad-rendszere szolgál igazi kuriózumként. Az endrődi városrészen a katolikus vallás erős jelenlétére utalnak az utak mentén található nagyszámú felújított keresztek és feszületek is. A gyomai városrészen az 1862-ben épült neoromán stílusú Gyomai Evangélikus Templom, az egyedülálló fakazettás mennyezettel rendelkező Jézus Szíve Katolikus Templom és a copf stílusú, díszesen faragott bejárati ajtóval ellátott Református Templom játszanak főszerepet a helyi hitélet gyakorlásában.

Minden tavasszal a településről indul a Nagyváradra tartó Szent László zarándoklat. A zarándokok megfelelő testi és lelki pihenését szolgálja az igényesen berendezett Szent Antal zarándokszálláshely, ahol az összesen 21 fő elszállásolására alkalmas hálóhelyen kívül közösségi és liturgikus terek teremtenek lehetőséget az imádkozásra, a közös beszélgetésekre és étkezésekre. Az udvaron elhelyezett hagyományos kemencével ellátott kiülő pihenő ugyanakkor további alkalmakat teremt a közös elmélyülésre, hagyományápolásra vagy akár kiscsoportos foglalkozások megtartására. Érdemes meglátogatni az eredeti állapotába helyreállított Szent Antal Kenyérsütőházat is, mely egyedülálló kulturális értéknek számít az országban.

A város több híres-neves ember bölcsőjét is ringatta, mint például: Kállai Ferenc színész, akinek kiemelkedő munkássága tiszteletére a helyiek külön emlékkiállítást hoztak létre az Endrődi Népházban, vagy Határ Győző író és filozófus, akinek nevét a városi könyvtár is viseli. Nem feledkezhetünk meg a 2015-ben Kossuth-díjjal kitüntetett Kunkovács László etnográfusról vagy Rózsahegyi Kálmán színész-tanárról, az egyik helyi általános iskola névadójáról sem (a Rózsahegyi Kálmán gyűjtemény természetesen az iskolában kapott helyet). Az ország ismert sportriportere, Szujó Zoltán is itt született, akárcsak Szilágyi István színművész vagy Uhrin Benedek énekes.

Ez Gyomaendrőd!

Egy hely, ahol igazi értékekkel és élményekkel gazdagodhat!

További információk:

Tourinform Gyomaendrőd

5500 Gyomaendrőd, Erzsébet liget 2.

Tel: 66/386-851

E-mail: gyomaendrod@tourinform.hu

Web: www.gyomaendre.hu

www.facebook.com/Gyoma.Endre