A település egyik szimbólumává vált a harangláb, melyet Szelekovszky László készített. Település díszévé vált a Millenniumi emlékpark, ahol szintén Szelekovszky Úr által készített kopjafák kápráztatják el az idelátogatókat. Csabaszabadi legnevezetesebb épülete a Beliczey - kastély. A kastélyhoz tartozik egy kéthektáros védett park is, melynek különlegességét öreg tölgyfái, valamint egy 120 esztendős szomorú törpe tuja, más néven esernyőfa adja. Található itt még a horgászok által kedvelt horgásztó is.
Csabaszabadi község címerpajzsa a magyar klasszikus heraldikai címerpajzs hagyományaiból merít. A XIV században elterjedt pajzsformát követi. A pajzsban mesteralak, vagy herold alak található. Az alkalmazott mesteralak: az ágas hasítás.
Az ágas hasítást alkotó aranyszínű pólyák Csabaszabadi címerében jelképes értékkel bírnak. Ezek által utalás történik arra a történelmi múltra, amikor is a közigazgatási területén találkozott a történelmi Magyarország három megyéjének (Arad, Békés, Csongrád) határa, és ez így volt egészen a magyar közigazgatás átszervezéséig.
A szívpajzs vörös mezőjében arany hiúz mancsaiban babérkoszorú. E címerállat és háttérül szolgáló vörös szín a Beliczay család címeréből került Csabaszabadi címerébe. A Beliczay család a XVIII. század második felében költözött a felvidékről e környékre, Csabaszabadi jelenlegi közigazgatási területére. Itt mindig is meghatározott tevékenységet folytatott a család úgy a mezőgazdaság, mint a kultúra területén, egészen a családi birtok és más ingatlan felszámolásáig.
A Beliczay család címerállatának a csabaszabadi címer szívpajzsában történő ábrázolása, a család két évszázados tevékenysége iránti tisztelet kifejezése. Ezen túl a megbékélés, valamint azon idetelepült emberek szülőföldjének szimbóluma, akik arról a vidékről jöttek (Észak-Kárpátok), ahol e nemes vad őshonos. A hiúz címerállatként való alkalmazásához a hozzájárulást a Beliczay család megadta.
A településen minden évben megrendezésre kerül a falunap.