A A A

Városok

Békéscsaba

Története:

Hogy az első emberek mikor telepedtek meg a környéken, nem könnyű meghatározni. Az őstörténeti leletek alapján a történészek megegyeznek abban, hogy az újkőkorban, rézkorban szinte lakatlan volt a vidék, csak ritkán, úgyszólván véletlenül tévedhetett erre egy-egy család vadászzsákmányt, esetleg búvóhelyet keresve. Abban az időszakban minden bizonnyal alkalmatlan volt a környék a tartós letelepedésre. Néhány ősállatkoponya, mamutfog bizonyítja, hogy élet azért abban az időben is zajlott a Körösök mentén. A késő bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami azt jelzi, hogy akkor már megtelepedtek itt az emberek. A 410-es évektől kezdve az Alföld hun megszállás alá került. Attila hun király halála után a gótokkal rokon gepidák vették át a megszállók szerepét. Őket 565-ben az avarok győzték le, s uralmuk alá hajtották egyebek között az Alföldet is. Az egyik legjelentősebb avar-kori lelet-együttes a repülőtér mellett került elő. Az avarokat a 8. század végén a frankok győzték le, s kiszorították őket a Dunántúlról. Nem kétséges, hogy honfoglaló őseink megszállták a Körösvidéket is, erre utal Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár 10. század közepén írt történeti munkája. Csaba első említése az 1332-37-ben készült pápai tizedjegyzékben történik. Neve valószínűleg a török eredetű "ajándék" jelentésű magyar személynévből keletkezett.

 

A mohácsi csata nem éreztette közvetlenül hatásait a környéken. Még néhány évig a megszokott módon élhettek az itteni lakosok. Nem hozott döntő változást Buda eleste sem. Erdély Habsburg kézbe adása hozott fordulatot. 1566. Környékén a környező falvak jó része már a szultáni kincstárnak fizetett adót. Változást a török kiűzését megelőző háborúk hoztak. A harci cselekmények miatt nagy valószínűséggel elmenekültek az itt élők, hiszen a 17. század végén készült felmérések sehol nem említik Csabát. A város újraalapítása Harruckern János György nevéhez fűződik, aki a török elleni háborúban szerzett érdemei elismeréseképpen vásárolhatta meg a kincstártól Békés megye területét. 1773-1847 között megháromszorozódott a falu lakossága, s meghaladta a 22 ezret. Csabát nem ok nélkül nevezték tehát "Nagy Csabának, Európa legnagyobb falujának, vagy szörnyű nagy falunak".

 

Rendkívül jelentős volt a falu történetében, hogy 1787-ben az Arad-Battonya-Orosháza-Szentes-Buda útról Orosházánál kiágaztatták a Csabán, Gyulán, valamint Sarkadon át Váradig futó postautat. Csaba egyike lett a megye postaállomásainak Gyula és Orosháza mellett. 1844-ben országgyűlési törvény nyomán Csabát a Szeged-Vásárhely-Orosháza-Csaba-Gyula-Várad és a Debrecen-Arad út érintette, amely Csabánál ágazott le Kétegyháza-Lőkösháza irányába. Csaba tehát a megyén átfutó országos, főbb utak metszéspontjába került. Az első gőzmozdony 1858. október 25-én pöfögött be a csabai "indóházba". A vasút megépülése igen sokat jelentett, létrejöttek az első üzemek is. A textilipar gyárai mellett nyomdák sora, bútorgyár, malmok, kocsigyár, majd a 20. század elején betongyárak is alakultak. A gazdaság virágzása magával hozta a város szépülését is. Új épületek sora emelkedett, amelyek igazán méltók voltak a városhoz.

 

Az első világháború nagyon nagy terheket rótt a csabaiakra. A város fiai a legendás hírű 101-es gyalogezredben küzdöttek az oroszokkal. Az első világháborút lezáró békék nyomán Békés megye kikerült Arad és Nagyvárad vonzáskörzetéből, szerepüket egyre inkább Békéscsaba vette át. A húszas évek gazdasági világválsága Békéscsabán is súlyos problémákat okozott. A mezőgazdaság került a legnehezebb helyzetbe, hiszen a terményárak sokkal nagyobb mértékben estek, mint az ipari cikkeké. A II. világháború nagyobb katonai eseményei a várost elkerülték. A háború után komoly változások történtek Békés megyében is.

 

A mezőgazdaság szocialista átszervezése jelentős mozgásokat indított meg a megyében. 1950-ben Békéscsaba lett a megyeszékhely, s ettől kezdve a város soha nem látott fejlődésnek indult. Az iparosítás hatására egyre többen költöztek a városba. Huszonöt év alatt a lakosság száma 42 ezerről 65 ezerre emelkedett. A rendszerváltás ismét nehéz helyzetbe hozta a várost, hiszen a korábbi válságokhoz hasonlóan most is elsősorban a mezőgazdaság szenvedte meg legjobban az átalakulást. Néhány év alatt azonban túlléptek a nehézségeken, s Békéscsaba napjainkban Békés megye egyik legdinamikusabban fejlődő, legjobb adottságokkal rendelkező városává vált.

 

Látnivalók, nevezetességek:

Békéscsaba megyei jogú város, Magyarország délkeleti kapujában 64.000 lakosával, közúti és vasúti csomópontjával, fejlődő infrastruktúrájával a térség legjelentősebb települése. Itt található a Jókai Színház, Békés megye egyetlen állandó színtársulattal rendelkező kőszínháza, ahol színvonalas előadásokkal várják a látogatókat.

 

A megyeszékhely egyik leghangulatosabb része a Fehér-Körös folyótól induló, s a Kettős-Körösbe torkolló Élővíz csatorna. A partján terül el a Széchenyi liget, ahol az 1850-ben emelt „Zenepavilon” épületében új, szépen kialakított, ökoturisztikai látogató központ várja a természetbarátokat. A park a város tüdeje, egyedi növényvilága, szépen kialakított pihenő részei különleges és romantikus séták színtere lehet. A csatorna partján húzódó szoborsétány alkotásai a városhoz kötődő híres személyek emlékét őrzik.

 

Békéscsaba legszebb műemléképületei közé tartozik a XIX. században emelt Fiume Hotel, a Jókai Színház vagy a Városháza, amelynek homlokzatát Ybl Miklós tervezte.

Békéscsaba jelképe Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az Evangélikus Nagytemplom és az 1745-ben épült műemlék jellegű Evangélikus Kistemplom. Mindenképpen érdemes ellátogatni a helyi szlovákság hagyományait bemutató Szlovák Tájházba, illetve a város határában található Gabonamúzeumba is.

 

A város szívében 1922-ben létesült Árpád Fürdő az elmúlt évek korszerűsítéseinek köszönhetően 10 medencéjével, gyógy- és wellness szolgáltatásaival teljesen megújulva várja vendégeit.

A várostól nem messze található egy repülőtér, ahol sétarepülésre, tandemugrásra is van lehetőség.

Innen indult a világhír felé egyik leghíresebb festőművészünk, Munkácsy Mihály. A város két jelentős kiállítóhelye a Munkácsy Mihály Múzeum, melyet 2007-ben teljes körű rekonstrukció keretében felújítottak, kibővítettek, továbbá az ún. Omaszta-kúriában kialakított Munkácsy Emlékház, ahol 21 eredeti kép látható a híres művész valamennyi korszakából. A világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteményével rendelkező intézmény kapta meg az Év múzeuma 2007 elismerést és a vendégbarát múzeum címet is elnyerte 2008-ban.

 

Békéscsabát sokan úgy emlegetik, hogy itt még a kerítés is kolbászból van. Valóban régi hagyománya van a kolbászkészítésnek, hiszen valamikor minden békés csabai család saját recept alapján maga készítette el. A nagy múltú és közkedvelt csabai kolbász ünnepe, a nemzetközi hírű Csabai Kolbászfesztivál a város legnagyobb rendezvénye. Nyaranta a Polgármesteri Hivatal udvarán a Városházi Esték programjain híres művészek előadásai láthatóak. Háromévente Nemzetközi Bábfesztivált rendez a város, a ZENIT Zenei Ifjúsági Találkozó idején pedig a fúvószenétől hangosak az augusztusok.

 

www.bekescsaba.hu

Éld át! Bakancslista Csobbanj! Fürödni jó! Fürdők Békés megyében Gyógyulj a víz által! Élményfürdőzés Orvosi háttérrel rendelkező fürdők Orvosi háttérrel rendelkező szálláshelyek Lazító wellness Szabadvízi strandok Legendás örökség Elődök kézjegye Épített örökség Természeti értékek Agrár- és ipartörténeti emlékek Kézművesség Békés megyében Városi legendák Kultúra és művészet Értékek birodalma Kulturális fesztiválok Színházak Múzeumok Aranyecset: Munkácsy emlékek Kortárs művészet Fesztiválvarázs Fesztiválok Békésben Gasztronómiai fesztiválok Csabai Kolbászfesztivál Gyulai Kisüsti Pálinkafesztivál Szabadtéri színházak Gyulai Várszínház Szarvasi Vízi Színház Körös körül kastélyok Békés megye, a magyar Loire-völgy Várak és kastélyok Úri mulatság Kalandpark, témapark Mini Magyarország makettpark Szarvason Pepi gróf kertje, a Szarvasi Arborétum Kalandparkok Békésben Gyalogtúra Vándorbottal Békésben Nyereg Lovamat eloldom Lovas túrák Lovas rendezvények Lovas oktatás Lovas kocsikázás Pedál Kerékpározás Békésben Kerékpáros szálláshelyek Kerékpár-kölcsönzés és szerviz Szervezett kerékpártúrák Evező Körösök hullámain Vízparti szállás, táborhely Kikötők, kölcsönzők Vízi túra útvonalak Szervezett vízi túrák Sport Sportlétesítmények Edzőtáborozás Sportrendezvények Még több adrenalin… Szelek szárnyán Felbőg a motor Technikai sportrendezvények Horgászat Békés megye, a horgászparadicsom Horgászvizek Békésben Horgászjegy Vízparti szállások Hölgyprogram Vadászat Vadászidény Vadásztársaságok Szálláshelyek vadászoknak Haverok, buli, Békés! A békési éjszaka Fesztiválok Örökké fiatal Mozdulj ki! Szórakozóhelyek 30+ korosztálynak Szépség és egészség Shopping Színházak Fesztiválok Családdal érkezem Hivatásturizmus Konferencia és tréning Csapatépítés Business hotel Fedezd fel! Tájak Városok Emberek Divat a magyar Balogh Zsigmond, fafaragó Békés megye néprajza Híres szülöttek Az építész, akiről kisbolygót neveztek el Műemlékek Műemlékek Békés megyében A gyulai vár Templomok Ipartörténeti emlékek Várak és kastélyok Múzeum, kiállítás, tájház Múzeumok Békés megyében Tájházak Kiállítóhelyek Fürdők Gyógyfürdők Élményfürdők Szabadvízi strandok Gyógyüdülés Gyógyszállodák TB-támogatott gyógyászat Egészségpénztári finanszírozás Ajánlatok Wellness üdülés Wellness hotelek Ajánlatok Családi üdülés Családi szállodák Ajánlatok Ínyencségek Egy korty pálinka Békési Pálinkaút Receptek Békés megyei ételek Éttermek Gasztronómiai fesztiválok Nemzeti Park Körös-Maros Nemzeti Park Túzokrezervátum Dévaványán Gyalogtúrák Szervezett túrák Natúrpark Körösök Völgye Natúrpark Kerékpártúrák önállóan Szervezett kerékpártúrák Vadaspark Vadaspark Pusztaottlakán Körösvölgyi Állatpark Aludj rá! Hotel 4* Négycsillagos szállodák Hotel 3* Háromcsillagos szállodák Gyógyhotel Szállodák gyógyüdülésre Wellness Szállodák a wellness jegyében Falusi szálláshely Falusi szálláshelyek Business hotel Szállodák üzleti úthoz Panzió Családias panziók Kemping Vízparti ház Kerékpárosbarát szállás Vadászház Lovas tanya Találd meg! Színpad, pódium Jókai Színház, Békéscsaba Gyulai Várszínház Szarvasi Vízi Színház Csabagyöngye Kulturális Központ, Békéscsaba Étterem Családi rendezvény Esküvő Piac Kézműves Kézműves műhelyek Alkotótábor Alkotótáborok Helyi termék Helyi terméket árusító boltok MyBékés Kedvezményes ajánlatok Rendezvénynaptár Rendezvények Térkép SZÉP-kártya Fotó, film Üdülési jog TB-finaszírozás (OEP-támogatott kezelések) Egészségpénztár Turistakártyák Gyula Visitcard Impresszum